Első blogbejegyzésemben szeretném leírni, hogy a megrendelésig való eljutásban minek miért van szerepe, ezzel is kicsit buzdítva a Megrendelőket, hogy merjenek kreatívak lenni. Bátran rukkoljanak elő az ötleteikkel, még ha ezt „furának” is érzik, illetve merjék vállalni a saját kívánságaikat, és ne hagyatkozzanak csak a szakemberre, a szokásos „én ehhez nem értek”, vagy „Te vagy a szakember” stb. mondatokkal.
A szakember arra hivatott, hogy a szakmát képviselje. Normálisan készítsen el egy adott megrendelést, megfelelő anyagból, megfelelő minőségben. A tapasztalatai alapján biztosan fog javasolni színt és formát, ha ebben a Megrendelő bizonytalan, segít a megfelelő stílus megtalálásában is, de a tervezés alapvetően közös munka.
Ezt azért ne úgy képzeljük el, hogy akkor aztán mindenki egy tervező asztal fölött görnyed, és éjt nappallá téve készülnek a skiccek, rajzok, gyarapodnak az üres kávés bögrék és az összegyűrt papírlapok a szemétkosárban…
Amikor megkeresés érkezik, azt azért szokták tudni a Megrendelők, hogy mit keresnek (komód, tálaló, fellépő, stb.), de ez még egy elég tág halmaz. Ezután mindenképpen következik egy személyes találkozás, egyrészt, mert méretet kell venni, másrészt pedig látni kell a környezetet, a stílust, érezni kell a hely energiáit. Látnom kell a jelenlévő színeket, hangulatot, mert ebből lehet kihozni a legjobbat.
Vannak olyan bútorok, amiknél kicsit meg kell ismernem a napi szokásokat, mert nem mindegy egy adott bútor kényelmi funkciója (gondolok itt akár egy fiók magasságának meghatározására). Rengeteg apróság van, ami a helyszínen derül ki, viszont utólag már nem változtatható meg. Sokan nem tudnak például elrugaszkodni a barna színtől, ez egy berögzött sztereotípia. Javaslok színt, formát, egyéb apróságokat, mely mind segíthet a vágyott cél elérésében.
Ezt követően készül egy konkrét tervrajz, ami alapján meg tudom csinálni az árajánlatot, illetve a vállalási határidőt is látni lehet. A tervrajz mellé, ha szükséges, akkor készül pár kézi skicc, ami alapján a formát tudja a Megrendelő véglegesíteni, majd jöhet a „kézfogás”, elkezdődhet a munka szakmai része.
Az éltében is hasznos és gyönyörű fa elindulhat végső kiteljesedésének útján, melyben szintén bennünket, embereket szolgál. Nem oxigént termel már számunkra, azaz nem biológiailag, hanem fizikálisan lesz része a mindennapjainknak, szépíti otthonunkat, életünket.
